„Az első villamos…”, a „Doctor Herz”, a „Magyar Mise” szerzője, a Fonográf együttes tagja, az első miskolci popfesztivál megrendezője, azaz a magyar beat jellegzetes egyénisége, a fehér hajú gitáros: Tolcsvay László ma ünnepli 61. születésnapját. Csomós Éva összeállítása Alig van olyan buli, ahol előbb-utóbb ne kezdene rá valaki „Az első villamos…” klasszikussá vált soraira, s remélhetőleg olyan sincs, ki ne tudná az ő dallamával énekelni a Nemzeti dalt. Nincs túl sok ecsetelnivaló azon, hogy Tolcsvay László a hazai zenei élet meghatározó alakjainak egyike, ki épp 61 évvel ezelőtt, 1950. június 24-én született Budapesten. Eseményekben, sikerekben, s jelentős zenei alkotásokban gazdag hat évtized áll mögötte, mit szerencsénkre szorgos munkálkodással töltött el. Így köszönhetjük neki a „kelet-európai country”-ként is emlegetett Fonográf együttes olyan slágereit, mint a „Vidéki kislány”, „Levél a távolból” vagy éppen a „Lökd ide a sört…”, melyek ma már visszavonhatatlanul beépültek az egyetemes hazai rock-történelembe.   S ezek csak azok, miket név- és cím szerint ismerünk, hiszen más előadók produkcióinál végzett háttérmunkái és színházi feladatai nem minden esetben őt tolták előtérbe. Rendszeresen közreműködött Koncz Zsuzsa lemezein, gyakran dolgozott együtt Halász Judittal, Müller Péterrel és Bródy Jánossal, alkotótársa volt Müller Péter Sziámi is, műfaji kirándulásain pedig a Muzsikás együttesen át Vikidál Gyulán át Pitti Katalinig hosszasan sorolhatnánk útitársait.   Sokoldalúságát klasszikus zenei képzésének és sokféle hangszerismeretének (pl. gitár, billentyűs hangszerek, bendzsó, szájharmonika) éppúgy köszönheti, mint szakmai alázatának, emberi szerénységének, s annak a féktelen szabadságvágynak, amivel gyakran feszegetett határokat, kísérletezett zenei irányzatokkal, s állított egymás mellé igencsak távolállónak tűnő embereket.

Már korán különféle amatőr zenekarokban találjuk, tizenhat évesen pedig dalokat komponált. Bátyjával, Bélával 1968-ban megalapították a Tolcsvay Triót, ami máris ötvözte a rockos elemeket a magyar népzenével, méghozzá elsőként. Nem is hozhatta volna el más az 1968-as Ki mit tud? folk-beat kategóriájának első díját. Ez hamar a népszerűségi lista élvonalába helyezte őket, amitől az események is megszaporodtak: egy évvel később, 1969-ben az ország hat legnépszerűbb zenekar közt voltak, amit csak fokozott az, hogy 1970-ben bővítették zenekari tagságukat (kiegészültek három fővel), rendszeresen játszottak az Illés klubban, 1972-ben pedig Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel közösen megalapították a KITT-egyletet (Koncz-Illés-Tolcsvay Trió).   1973 júniusában megszervezték az emlékezetes első magyar popfesztivált Miskolcon, s szintén abban az esztendőben komponálta Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett. Gondoltuk volna, hogy az a dal már majdnem negyven éves? Mozgalmas volt ez az 1973-as esztendő, mondhatni, utolsó percéig kiélvezték, hiszen – ha hihetünk a legendáknak – épp szilveszter napján állt össze a Fonográf nevet viselő új csapat, melynek megalakulásától kezdve Tolcsvay is tagja és zeneszerzője volt. A legendás csapat (Szörényi Levente – gitár, mandolin, hegedű, ének, zeneszerzés; Bródy János – pedál steel gitár, furulya, gitár, zeneszerzés Tolcsvay László – billentyűs hangszerek, gitár, bendzsó, szájharmonika, ének, zeneszerzés; Móricz Mihály – gitárok, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Németh Oszkár – dob, ütőhangszerek) 1984-es feloszlásáig több mint húsz lemezt készített el.   Önálló munkába csak 1983-ban kezdett, első szólólemezének címe: Várd ki az időt. (A második 1994-ben készült el, s a Kapcsolj át címet viseli, a harmadikat Fehér zaj címmel látta el, s 1998 tavaszán egy országos koncertturnén mutatta be.)   Azután színpadi munkákba kezdett: a Doctor Herz (1987) című musical a Madách Színházban 300 alkalommal ment, de 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre is bemutatta. A Mária evangéliuma (1994) szintén a Madách Színházból indult, és Pozsony, Németország, Ausztria, Svájc, Olaszország és Amerika közönsége is látta. Bábel c. balettjét 1994-ben a Győri Balett mutatta be, 1999 szilveszter éjjelén pedig már a Beszterce ostroma című musicaljét tapsolhatta a közönség. A Magyar Mise ősbemutatója 1987-ben volt, s azóta már Németországot, Dortmundtól Münchenen át Aachenig a legnagyobb templomokban és előadótermekben is sikereket aratott.   Tolcsvay László 1992-ben a Mária evangéliumáért a közönség szavazatai alapján megkapta az Erzsébet-díjat; 1995-ben munkássága elismeréséül Erkel Ferenc-díjban és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének átvételében részesült. Boldog születésnapot, s további aktív éveket kívánunk!